Steindl Imre Program

Újra színes felülvilágító ablakok

Az Igazságügyi Palota Központi Csarnokának ablakait eredetileg díszüvegezés töltötte ki. A félköríves nagyméretű bevilágítók mart- és színesüvegei, valamint az I. emeleti folyosók öt-öt színesüveg ablaka szerencsésen túlélték a 20. század viszontagságait. Viszont minden valószínűség szerint a II. világháborúnak estek áldozatul a köralakú felülvilágítók, amelyek a lépcsősor, a Justitia-szobor, valamint a Kúria díszterme előtt húzódó I. emeleti folyosókat természetes fénnyel látják el. Bár a hat nyílásban az ablakok eredeti fémszerkezetei megmaradtak, a háborút követően ezekbe egyszerű katedrálüveg, majd valószínűleg az 1980-as években egy, az eredetitől eltérő színesüvegezés került. Az épület felújítása során kiemelt fontosságú volt, hogy a jelentős műemléki enteriőrök minél inkább eredeti állapotukat kapják vissza, így az üveg felülvilágítók rekonstrukcióként születtek újjá jó minőségű, korabeli fotók alapján. A fekete-fehér felvételek sajnos a színek tekintetében kevéssé informatívak, így az újraalkotók, Balogh Eleonóra üvegművész restaurátor és Füri Judit üvegművészek feladata volt az is, hogy egy szakmai zsűri közreműködésével olyan színvilágot találjanak, ami megfeleltethető az eredeti felvételeknek, harmonikusan illeszkedik a csarnokhoz, és önmagában vett alkotásként is megállja a helyét.

Kőbe vésett történelem – újrahasznosítás

Az Igazságügyi Palota Központi Csarnokában találtunk egy szokatlan ajtókeretezést. Szokatlan volt, mert a házban máshol nem volt hozzá hasonló, továbbá – bár történeti építészeti motívumokból épült fel – nem felelt meg a házban alkalmazott kompozíciós normáknak.
Mivel a Központi Csarnok a 20. századot szinte változatlan formában vészelte át, a felújítás elvei szerint a megmaradt eredeti részeket restauráljuk. A néhány hiányzó vagy megváltoztatott részletet pedig rekonstruáljuk.
Ennek megfelelően a szóban forgó ajtókeretezést a nyílás megmaradt párdarabja díszítésének másolatára kellett cserélni, így a szokatlan – tehát nem eredeti – ajtókeretezés bontása az ajtó feletti dísz (szupraport) felületelőkészítése során elkerülhetetlenné vált.
A restaurátori dokumentálást követően megkezdett munka azonban meglepetéssel szolgált! Az ajtó fölötti nagyméretű, sima felületű, valószínűleg ruskicai márványtábla belső, fal felé néző oldalán ugyanis vésett feliratot találtunk:
„A Szovjetunió kommunista (bolsevik) pártjának története”
Az épület történetének ismeretében rögtön világossá vált, hogy az akkor már itt működő Munkásmozgalmi Intézet múzeumának 1952. április 30-án megnyitott, a nemzetközi munkásmozgalom történetét bemutató kiállítása első, nyitó termének bejárati feliratát találtuk meg.
A tábla mindössze néhány évig, 1957-ig lehetett feliratos oldalával kifelé, majd az ide költöző Magyar Nemzeti Galéria számára elvégzett átalakítás során egyszerűen megfordították, és így építették vissza.
A felirat 69 év után vált most ismét láthatóvá.
A méretes, közel 190 cm széles táblát a Magyar Nemzeti Múzeum számára ajánlottuk fel, mivel a Munkásmozgalmi Múzeum egykori gyűjteménye és emlékanyaga ennek az intézménynek a gyűjtőkörébe tartozik.

Helyreállított színesüveg ablakok

Az Igazságügyi Palota központi csarnokának két oldalán, az első emeleten öt-öt színesüvegablak helyezkedik el. Az épület művészi üvegeit a Forgó és Társa cég készít***e, „szignójuk” ezeken az ablakokon is látható. Az üvegek viszonylag szerencsésen, egyetlen nagyobb formai változtatással átvészelték a 20. századi kataklizmákat: az 1950-es évek elején a két középső ablakból eltávolították a díszes magyar középcímert, mint a múlt szimbólumát, és helyére az akkor aktuális Rákosi-címer került, amelyet aztán a Kádár-rendszerben – a szomszédos ablakokhoz hasonlóan – címer-motívum nélküli mezőkre cseréltek. A jelenleg zajló rekonstrukció során befejeződött az üvegek restaurálása: az eredeti mintájára készült két középcímer visszakerült a helyére, és stabilizálták a már sok helyen meglazult, illetve repedt, törött üvegelemeket is. A restaurátori szakvélemény szerint az ablakokban az elemek közel 70%-a volt még eredeti, építéskori, a többi későbbi pótlásokból származott. A mai elveket követve a restaurálás igyekszik minél többet megőrizni az átvett tárgyból, így néhány helyen még a repedt, de stabilizálható elemek is a helyükön maradtak. (Üvegművész: Balogh Eleonóra)

A díszvilágítás első próbája

Ma éjszaka volt az Igazságügyi Palota új díszvilágításának első próbája. Ma a homlokzatra szerelt fényforrások irányba állítása történt meg. A további próbák során lámpatestenként szabályozni fogjuk a fényerőt, illetve a kandeláberekre kihelyezendő fényforrások segítségével a most még sötét felületek megvilágítását állítjuk majd be (pld. a Timpanont).
A díszvilágítás tervezés számára komoly kihívást jelentett, hogy nemcsak a homlokzati architektúra kiemelése, az esztétikai élmény fokozása volt fontos cél, hanem – a városképi illeszkedés jegyében – az is, hogy a látvány ne keljen versenyre a szemközti Országház éjszakai megjelenésével. Persze ugyanez a nappali látványra is érvényes, ami az épület tervezésekor Hauszmann Alajosnak is sok fejtörést okozott.
Az Igazságügyi Palota díszvilágítása ráadásul meghatározza a most megújuló Agrárminisztérium épület világítását és így a Kossuth Lajos tér egészének jövőbeni képét is. Végül az is fontos, hogy az Országház és az Igazságügyi Palota, valamint az Agrárminisztérium épületének díszvilágítása ne csak a Kossuth Lajos térről nézve nyújtson majd egységes látványt, hanem a budai oldalról is.

(Fotók: Lőrincz Lujza és Tóth Mark)

Boldog születésnapot Mester!

Születésének 179. évfordulójára felújítva díszeleg az Igazságügyi Palota középrizalitjának déli homlokzatán a tervező építész, Hauszmann Alajos emléktáblája.
Pásztor János alkotása 1914. május 3. napján került az épület falára, a bronzöntő mester Jungfer Gyula volt. Az emléktábla fémrestaurátora Páhi Attila Gyula.

Hauszmann Alajosról:
https://www.hauszmannalapitvany.hu/alapitvany/hauszmann-alajos

Táblatörténet No.1.

A dualizmus kori középületekben vált elterjedt szokássá, hogy egy beltéri emléktáblával örökítették meg az építőket és építtetőket. A táblák többnyire a főbejárati kapualjak falát ékesítették, de az Országházban például a Kupolacsarnokba került, az Igazságügyi Palotában pedig szintén kiemelt helyre, a Központi Csarnokba. Itt sem akárhová, hanem az épület szimmetriatengelyébe, a belépővel szemközti falra, Justitia szobra alá. A táblára vésték az építés ideje alatt hivatalban lévő kormányzati és igazságszolgáltatási vezetők és a tervező nevét, első helyen pedig – öles betűkkel – az avatáson személyesen is részt vett uralkodó, Ferenc József szerepel. Valószínűleg épp ezért a táblát – sok más hasonló társával együtt országszerte – az 1950-es évek elején eltávolították. Az eredeti sajnálatos módon nem maradt meg a pince egy félreeső zugában a falnak fordítva. Valószínűleg a levételkor összetört, és mára nyomtalanul eltűnt. A helyén új fehérmárvány táblán, igazodva az épület új funkciójához, a Munkásmozgalmi Múzeumhoz, rövid időre Marx, Engels, Lenin és Sztálin arcképe, valamint a „Világ proletárjai egyesüljetek!” felirat jelent meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1957-es megnyitása óta pedig itt egy vésetlen fehérmárvány tábla volt látható. Az épület most zajló rekonstrukciójának célkitűzése volt, hogy minden reprezentatív tér, így a Központi Csarnok is minél inkább építéskori képét mutassa, így az eredeti emléktábla szöveghű, anyagában is hasonló remake-je nemrég visszakerült helyére.

A díszterem csodás díszei

Az Igazságügyi Palota díszterme eredetileg a kúria teljes ülésének volt hivatott helyet adni. Fontosságát nemcsak az jelzi, hogy azt I. emeleten, az épület szimmetriatengelyében található, hanem gazdag díszítése is. A rekonstruált üvegablakokról már volt szó, most a gondosan restaurált mennyezetről mutatunk néhány fényképet. A termet úgynevezett szegmensíves dongaboltozat fedi, amelynek felületét nyolcszögű bemélyedések, úgynevezett kazetták tagolják, melyek közepén virágmotívumos dísz, rozetta helyezkedik el. Ez a kialakítás antik római előzményekre vezethető vissza. A mennyezetet a ház díszítő- és szobafestését végző, az Operaházon és a Királyi Palotán is dolgozó Scholtz Róbert és műhelye készít***e eredetileg, ahogy a terem két keskeny végfalán lévő magyar címert, valamint az aranyozást is. A jó állapotú felületeket az elmúlt időszakban letisztították, így az egész épületben alkalmazott koncepció jegyében megújulva, de korukat nem meghazudtolva lesznek láthatók a jövőben.

Megújultak az óriás ablakok az Igazságügyi Palota központi csarnokában

Az ország egyik legnagyobb, 19. századi mart- és színesüveg ablakegyüttese az Igazságügyi Palota központi csarnokában található. A teret két oldalról, északi és déli irányból határoló, félkörív alakú, fémszerkezetbe illesztett üvegfelületek - az un. lunetták - egyenként megközelítőleg 90 négyzetméteresek, melyek mérete egy-egy nagyobb budapesti lakás alapterületéhez hasonló. A nyílászárók kétrétegűek és alapvetően az a rendeltetésük, hogy a központi csarnokba minél több természetes fény jusson be. A tervező, Hauszmann Alajos szándékának megfelelően átlátni nem lehet rajtuk, mert a vékony színesüveg bordűrök és osztósávok között úgynevezett martüveg táblák vannak, amelyek visszafogott mintájukkal a fény egyenletes szórásáról is gondoskodnak. Az elmúlt év során a fémszerkezeteket és az üvegeket – az épület átadása óta először – teljesen felújították. A feladat nemcsak a hatalmas méret miatt volt különleges, hanem a két réteg közötti részhez való hozzáférés is komoly kihívást jelentett a szakembereknek. Az eredeti, jó állapotú, 130 éves szerkezetekbe helyezett színes- és martüveg táblákat is restaurálták. Csere itt is csak a legszükségesebb esetekben történt, mivel az Igazságügyi Palota befejezéséhez közeledő rekonstrukciójának alapelve, hogy az eredeti részekből mindent meg kell menteni, ami menthető.

Justitia megújulása

Justitia hazatérésének történelmi jelentőségű pillanatát restaurátorok 14 hónapon át tartó, komoly munkája előzte meg. Bár az alkotás az 1980-as évektől a Markó utcai bírósági épületben volt, a szabadban töltött korábbi évtizedek jelentősen roncsolták a carrarai márvány anyagát. A magyar éghajlatot kevéssé tűrő kő felülete átkristályosodott, és ezzel fényét veszt***e. Ezt csak a felületek jelentős mélységű csiszolásával lehetett volna visszaállítani, ami túl durva beavatkozás. Ezért a restaurátorok a szobrot alaposan megtisztították, illetve ahol végképp szükséges volt, ott pótolták az anyaghiányokat.
Mivel az 1950-es évek során eltűnt a szoborhoz tartozó sárgamárvány trón, azt újra kellett faragni. A pontos rekonstrukciót az eredeti szobor előzetes 3D-szkennelése t***e lehetővé. A közel 10 tonnás szobor valójában nem ül a trónon, hanem a díszes ülőalkalmatosság elemeit az alak kőtömbje köré építik majd, pont úgy, ahogy eredetileg is volt.
Justitia fémből készült attribútumai szintén megújultak. A megmaradt kardmarkolat, az 1980-as években készült, de most az eredeti alapján kissé átalakított fénysugaras korona és a korábbi pótlása helyett korabeli fotók alapján rekonstruált mérleg aranyozott felületekkel kerülnek vissza helyükre, így Justitia valódi antik istenségszoborként köszönti majd az Igazságügyi Palota dísztermébe lépőket.