MAGOSZ

NEM LEHET TOVÁBB HALOGATNI:

DUZZASZTANI KELL A NAGY FOLYÓINKAT!

Rekordalacsony vízállást mérnek a Tiszán valamint a Dunán is és kritikus a helyzet a kisebb folyóinkon is.

Ami viszont még inkább megdöbbentő, hogy az alacsony vízállások a téli időszakban sem javultak érdemben.

Valósággá válik az a korábban még tabuként kezelt tény, hogy hatékony vízgazdálkodás ma már nem képzelhető el duzzasztás nélkül!

AZ ELMÚLT 120 ÉV EGYIK LEGMELEGEBB HÓNAPJA:

REKORDOT DÖNTÖTT A JÚNIUS!

A 2026 júniusi középhőmérséklet 22,5 °C volt, ezáltal országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb júniust tudhatjuk magunk mögött.

A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord megdőlt hazánkban is.

Június 30-án Szécsényben 42,0 °C-ig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekordot eredményezett Magyarországon.

🌡☀️A legrosszabbkor érkezik az újabb hőhullám. Kibírja még a mezőgazdaság? ❓️

Az európai aszályhelyzet már most is rendkívül súlyos. A legfrissebb aszálymonitor alapján Közép- és Dél-Európa jelentős részén – köztük Magyarországon is – súlyos vagy rendkívüli aszály alakult ki. Az elmúlt hónapok csapadékhiánya, a magas hőmérsékletek és az egyre fokozódó párolgás következtében a talajok jelentős része extrém szinten kiszáradt, miközben a felszíni vizek és a növényzet vízkészletei is folyamatosan csökkennek.

A következő napok időjárása várhatóan tovább rontja ezt a helyzetet. Egy kiterjedt, úgynevezett blokkoló anticiklon épül ki Európa felett, amelynek hatása messze túlmutat azon, hogy "csak" meleg időt okoz. Ez a nagytérségű légköri képződmény gyakorlatilag elzárja térségünket a csapadékot hozó atlanti frontoktól, miközben a forró, száraz légtömegek napokon keresztül fölöttünk maradnak.

A folyamat hátterében jól ismert fizikai törvények állnak. Az anticiklonokban a levegő nagy magasságból folyamatosan süllyed a felszín felé. Ahogy lefelé halad, egyre nagyobb légköri nyomás alá kerül, ezért összenyomódik. A termodinamika törvényei szerint az összenyomódó levegő felmelegszik – ezt nevezzük adiabatikus melegedésnek. Száraz levegő esetén ennek mértéke közel 9,8 °C kilométerenként, vagyis a levegő külső hőforrás nélkül is melegszik pusztán a nyomás növekedése miatt.

Ennek egy másik fontos következménye is van. A melegebb levegő lényegesen több vízgőzt képes befogadni, ezért csökken a relatív páratartalom, a levegő távolabb kerül a telített állapottól, így a vízgőz nem tud felhőcseppekké kondenzálódni. Ráadásul a süllyedő légmozgás gyakran egy úgynevezett lesüllyedési inverziót is kialakít, amely fedőként viselkedik a légkörben: megakadályozza, hogy a felszín közelében felmelegedett levegő felemelkedjen. Márpedig feláramlás nélkül nincsenek zivatarfelhők, zivatarok nélkül pedig nincs számottevő csapadék sem.

Sokan úgy gondolják, hogy a nagy hőségnek automatikusan heves zivatarokat kellene eredményeznie, ez azonban nem így működik. A csapadékképződéshez egyszerre szükséges elegendő nedvesség, megfelelő légköri instabilitás és olyan mechanizmus, amely felemeli a levegőt. A következő napokban ezek közül éppen a legfontosabb feltétel hiányzik: a blokkoló anticiklon távol tartja a frontokat, stabilizálja a légkört, és megakadályozza a felhők fejlődését.

Éppen ezért nincs tudományos alapja azoknak az állításoknak sem, amelyek szerint a csapadékot mesterségesen "elveszik”. A jégkármérséklő hálózat kizárólag már kialakult zivatarfelhőkben működhet, és ott is csak a jégszemek méretét próbálja csökkenteni. Felhőt nem képes létrehozni, megszüntetni vagy a csapadékot elterelni. A kontinensnyi méretű légköri rendszerek működését kizárólag a nagytérségű légköri cirkuláció, a Föld forgása, a napsugárzásból származó energia és a légkör fizikája határozza meg.

Ha az előrejelzések beválnak, ez a hőhullám tovább mélyítheti az Európa-szerte kialakult aszályt. A rendkívül magas hőmérséklet fokozza a párolgást, miközben csapadék alig érkezik. Ennek következtében tovább csökkenhet a talajok nedvességtartalma, tovább mérséklődik a már amúgy is kritikusan alacsony folyók és patakok vízhozama, romolhatnak a mezőgazdasági terméskilátások, a turizmus további kiesésekkel számolhat (különösen a folyami) valamint nőhet a vegetáció- és erdőtüzek kialakulásának és terjedésének kockázata. A természetes ökoszisztémák és a vízgazdálkodás számára minden újabb csapadékmentes nap tovább növeli a terhelést.

A következő napok tehát nem csupán egy újabb hőhullámot hoznak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a mostani hőhullám nem önmagában érkezik, hanem egy már hónapok óta fennálló csapadékhiányra rakódik rá. A talajok számos térségben nemcsak a felső, hanem a mélyebb rétegekben (100-200 cm) is rendkívül vízhiányosak, így a növények gyökerei sem tudnak elegendő nedvességet felvenni. Az öntözött területeken a károk mérsékelhetők, de Magyarország mezőgazdasági területének döntő része továbbra is csapadékfüggő. Ezért, ha a blokkoló anticiklon a jövő hét első felében is fennmarad, az már nemcsak az idei termésmennyiséget, hanem a termés minőségét is tovább ronthatja.

Az idei szélsőséges nyári időjárás okozta mezőgazdasági károk Európa számos térségében már most a 2022-es történelmi aszály legsúlyosabb következményeit idézik, és ha a következő napok hőhulláma is a várakozásoknak megfelelően alakul, több régióban a károk megközelíthetik a 2022-ben tapasztalt mértéket.

Ennek hatásai azonban messze túlmutatnak a mezőgazdaságon. A gyengébb terméshozamok szűkebb kínálathoz vezetnek, ami emelheti a gabonafélék, a takarmánynövények, a zöldségek és a gyümölcsök árát. A drágulás továbbgyűrűzhet az állattenyésztésben is a növekvő takarmányköltségek miatt, végső soron pedig megjelenhet a hús-, tej- és tojástermékek fogyasztói áraiban is. Mindez felfelé hajthatja az élelmiszer-inflációt, növelheti az importfüggőséget egyes termékek esetében, fokozhatja a vízgazdálkodásra nehezedő nyomást, és jelentős gazdasági terheket ró a mezőgazdasági termelőkre, valamint a fogyasztókra egyaránt. Emellett az alacsony folyóvízállások a belvízi hajózás és egyes iparágak működését is nehezítik, míg a hosszan tartó hőség növeli az energiaigényt, különösen a hűtési célú villamosenergia-felhasználást, ami tovább terheli az energiarendszereket.



Az ábra a CzechGlobe és a National Drought Mitigation Center által fejlesztett TerraDrought rendszer előrejelzését mutatja 2026. augusztus 3-ra. A térkép a 0–100 cm-es gyökérzóna vízellátottsága alapján számított aszályintenzitást ábrázolja. Magyarország és Közép-Európa jelentős része ezen előrejelzés szerint a legsúlyosabb aszálykategóriákba tartozik.

EURÓPAI GABONATERMÉS:

IDÉN KÖZEL 7%-KAL KEVESEBB TERMETT TAVALYHOZ KÉPEST!

Közzétette termésjelentését az európai gazdaszervezet, a Copa-Cogeca.
Az EU-27 gabonatermelése idén előreláthatóan mintegy 264 millió tonna lesz, ami 6,6%-os csökkenést jelent tavalyhoz képest.
A legjelentősebb visszaesés a kukorica esetében várható (–13,9%), amely elsősorban a vetésterület 15,2%-os csökkenésének tudható be.

A búzatermelés összességében 4,2%-kal csökkenhet, ezen belül:
- a közönséges búza termése 4,3%-kal,
- a durumbúzáé 2,1%-kal mérséklődhet.
Az árpatermelés várhatóan 3,5%-kal csökken.

Összességében a tagállamok között továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók:
- egyes térségek kedvező termesztési feltételeknek örvendhetnek,
- míg más régiókban továbbra is tartós aszály, hőstressz és vízhiány korlátozza a terméspotenciált, különösen Spanyolországban és Magyarországon.

TÖBBÉVES CSÚCSON A NEMZETKÖZI TERMÉNYÁRAK!

A MAGYAR ÁRAK VISZONT TOVÁBBRA IS RENDKÍVÜL ALACSONYAK!

Hároméves csúcsra emelkedtek a nemzetközi terményárak, miután a fekete-tengeri támadások, az európai hőhullám és a közel-keleti konfliktus egyszerre növelte a kínálati kockázatokat.

A tőzsdei áremelkedés viszont egyelőre alig jelent meg a hazai felvásárlási árakban.

Étkezési búza:
- Chicagói árutőzsde (CME/CBOT): 223-251 dollár a szeptemberi jegyzés
- Párizsi árutőzsde (Euronext/MATIF): 235 euróval zárt a szeptemberi tőzsdei elszámolóár
- Magyarország: átlagosan 64 200 ezer forint (~166 euró mai árfolyamon) áfa és szállítási költség nélküli termelői áron.

Kukorica:
- Chicagói árutőzsde: 170-176 dollár tartományban alakult június végén a kukorica szeptemberi jegyzése
- Párizsi árutőzsde: 233–248 euró között ingadozott az augusztusi tőzsdei elszámolóár
- Magyarország: átlagosan 79 500 forint (~206 euró mai árfolyamon) termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica július közepén.

Repcemag:
- Párizsi árutőzsde: 544 euró augusztusi szállítási határidővel
- Magyarország: 184 000 forint (~477 euró mai árfolyamon) volt július közepén az áfa és szállítási költség nélküli termelői ár.

Fotó Agroinform

REKORDOT DÖNTÖTT A BRAZIL HÚSIMPORT AZ EU-BA!

EKÖZBEN: JELENTŐSEN CSÖKKENT AZ EU-S ÁLLATÁLLOMÁNY!

Az elmúlt húsz évben az EU-ban
- a szarvasmarhák száma 10 százalékkal csökkent,
- a sertésállomány pedig még nagyobb arányban, több mint 15 százalékos mínuszban jár
- a legnagyobb visszaesés a juhok számában következett be, amely több mint negyedével zuhant be az elmúlt két évtizedben.

Mindeközben:

Brazíliából az EU-ba irányuló marhahús-szállítmányok közel 20 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, ezzel az EU a harmadik legnagyobb célpiacnak minősül Brazília szempontjából (Kína és az USA után).

Az importált húsok jelentős része az élelmiszeriparba jut (javarészt fagyasztott formában), ahol további feldolgozáson megy keresztül, de jelentős mennyiséget szív még fel a vendéglátó-szektor is.

Amit tudni kell:

Brazíliában az élelmiszer-biztonsági előírások meg sem közelítik az európai sztenderdeket, ez komoly fogyasztóvédelmi kockázatot is hordoz magában.

MAGYAR GAZDA INTERJÚ

Kiégett legelők - Bajban a gazdálkodók: folyamatosan nő a takarmány ára

Az M1 Magyar Gazda 2026. június 29. napi adásában Nagy Viktor a MAGOSZ főtitkár-helyettesen nyilatkozott a takarmányárakról, mely a hozzászólásban található linken 2:34 perctől nézhető, hallgatható vissza.

EZ LENNE AZ ÚJ „POLITIKAMENTES” KAMARA?

KÖZVETLEN KORMÁNYZATI FELÜGYELET ÉS KORMÁNYZATI HOZZÁFÉRÉS A SZEMÉLYES ADATOKHOZ!

„Politikamentes” kamarát hirdetett az új kormány, de a tájékoztatásukból – nem véletlenül – számos dolgot kihagytak:

- A kormány közvetlen felügyeleti jogot kap a kamara működése felett (eddig kizárólag az Ügyészség rendelkezett ilyen felügyeleti joggal)

- A kormány hozzáférést kap a kamarai tagok személyes adataihoz (ez nem csak adatvédelmi szabályokba ütközik...)

- A kamarai testületek döntési jogosultságait szinte kivétel nélkül a „kamarai biztos” kezébe adják egy időre (aki államtitkári rangban a miniszternek tartozik felelősséggel)

- Mindezt a „szakmaiság helyreállításának” leple alatt, amely eleve ellentmondás egy kizárólag gazdákból és agrárszakemberekből álló elnökséggel szemben

- Átalakítanák a választási rendszert is „az ágazatok arányos képviseletére” hivatkozva

- A valóság: a MAGOSZ vezetésével az ágazat szinte teljes egészét átfogó szövetség jött létre és áll fenn közel másfél évtizede (AGRYA, BTT, FÉSZ, FruitVeb, GOSZ, HANGYA, HNT, KPE, MAHAL, MADOSZ, MÁSZ, MEGOSZ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, OEE, OMME, VHT)

- Ezt az agrárminiszternek is tudnia kell, hiszen ő maga is szinte vègig országos küldött volt a kamaràban. Sőt, az esetek döntő többségében ő maga is megszavazta a kamarai költségvetést ès a beszámolót!

- A fentieken túl számos egyéb alkotmányossági, jogi és tartalmai hibában is szenved a törvényjavaslat: például az összeférhetetlenség kimondása a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik

- Az pedig, hogy megszüntetnék a kamarai tisztségviselők tiszteletdíját, ugyan érdemi megtakarításhoz nem vezetne a kamara szintjén, ellenben a jövőben érdemi akadályát jelentené a kisebb gazdák közéleti szerepvállalásának - megnyitva az utat a nagygazdaságok képviselői előtt.

Üdv az új „politikamentes” kamarában!

EZ MOST SOKAKNAK A TÚLÉLÉST JELENTHETI:

A HASZONBÉR-FIZETÉSI KEDVEZMÉNY!

Amennyiben a haszonbérlő az aszálykár (vagy más természeti jellegű vis maior ok) miatt legalább 30%-os hozamcsökkenést szenved, arra az évre a haszonbér mérséklésére jogosult.

Fontos, hogy ez nem jár automatikusan, hanem annak érvényesítését a bérlőnek kell kezdeményeznie és csak arra földre vehető igénybe, amelyen a kár bekövetkezett.

Fontos, hogy a kedvezmény csak akkor illeti meg a haszonbérlőt, ha legalább 2500 Ft/AK/év bérleti díjat fizet a szerződés alapján.

Mi a helyzet, ha terményben fizetik a bérleti díjat?

A jogszabály ilyen esetben is lehetővé a bérleti díj mérséklését, ahhoz pedig, hogy milyen összeggel kell mérsékelni, a termény piaci értékét kell figyelembe venni.

[2013. évi CCXII. törvény 63. §]

MI A TEENDŐJE A BÉRLŐNEK?

Első lépés, hogy a kormányhivatali határozatot annak kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.

A haszonbér-kedvezmény pontos mértékét a kormányhivatal második döntése állapítja majd meg, ez az ún. hozamérték-csökkenés.

Ebből a második határozatból állapítható meg, hogy mennyivel lehet csökkenteni az adott évi bérleti díjat.

Fontos, hogy ezt a második határozatot is meg kell küldeni a bérbeadó számára, ez a felek tájékoztatási kötelezettségéből is következik.

Az így csökkentett bérleti díj ugyanúgy szerződésszerű teljesítésnek minősül, azt a bérbeadó köteles elfogadni (feltéve, hogy a fenti jogszabályi előírásoknak megfelelően közölték vele a kárt).