K-Monitor

🏛️ Mi történt a héten a Parlamentben?
Hőkupola ide vagy oda, az Országgyűlés ezen a héten sem pihent: augusztus 10-én és 11-én rendkívüli ülést tartottak, aminek kétségkívül legnagyobb híre, hogy megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek.
⚡ Paks: hétfőn Magyar Péter napirend előtti felszólalásában az aszályról, az energiaellátásról és a paksi atomerőmű helyzetéről beszélt. A kormány és az ellenzék között vita alakult ki arról, ki hogyan kezelte az elmúlt hetek energiaválságát.
💊🏫 Gyógyszeráfa, oktatás, rendvédelem: a rendkívüli ülés napirendjén olyan javaslatok is szerepeltek, mint a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése, a pedagógusok sztrájkjogát és az igazgatóválasztást érintő módosítások, a TEK és az Országgyűlési Őrség átszervezése, az új vagyonvisszaszerzési hivatal költségvetése.
👥 Két új képviselő is munkába állt a Fidesz padsoraiban: Hortay Olivér és Palóc André letette képviselői esküjét, így ismét 199 fős az Országgyűlés.
🕯️ Vita lett a roma holokauszt megemlékezéséből: Gyöngyösi István tiszás képviselő felszólalása után a képviselők többsége felállva emlékezett az áldozatokra, a Mi Hazánk jelen lévő képviselői azonban ülve maradtak. Az ügyből vita, technikai szünet és rendkívüli házbizottsági ülés lett, majd kedden az ülés hivatalos megemlékezéssel kezdődött - itt már mindenki felállt.
🗳️ Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés: Baka András 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
⚖️ A parlament 146 igen, 0 nem és 44 tartózkodás mellett lerövidítette Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási idejét, így augusztus 25-én távozhat hivatalából. Mentelmi ügyekben is döntöttek: Varga Lőrinc Mihály mentelmi jogát felfüggesztették, Toroczkai Lászlóét és Takács Péterét fenntartották.
👉👉👉 Lemaradtál valamiről? Keresd vissza a Parlamonitoron! Az említett személyek profiljai és az ülésnapok részletei a kommentek között!
A https://parlamonitor.k-monitor.hu oldalon visszakeresheted, hogy ki mit mondott, milyen ügyben szólalt fel, milyen irományok kerültek a Parlament elé és hogyan szavaztak a képviselők.

Augusztus 13-i ülésén tárgyalja az Alkotmánybíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a KEKVA-k ügyét.

A KEKVA-k azok a magánalapítványok, ahova az elmúlt években az Orbán-kormány kiszervezte a nemzeti vagyon egy részét, az alapítványok élére pedig a FIDESZ-KDNP politikusai "ejtőernyőztek," gyakran másodállásban, havi 1 millió feletti fizetésért. Bár a KEKVA-ák magánalapítványok voltak, a finanszírozásuk a költségvetésből ment.

Amikor megláttuk az Alkotmánybíróság eheti napirendjén a KEKVA-k ügyét, hihettük volna, hogy a testület 5 év után végre napirendjére tűzte azt az indítványt, amit 2021-ben az akkori ellenzéki képviselők nyújtottak be.

A képviselők akkor, 2021-ben a hatalommegosztás és demokratikus legitimáció sérelmére hivatkozva a KEKVA-k közjogi jellegének felszámolását kifogásolták, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a KEKVA politikusokkal teli kuratóriumai "önjáróan," saját belátásuk szerint működjenek. Az akkori képviselők azokat a szabályokat támadták, amelyek a kuratóriumot jogosítják fel az alapítói jogok gyakorlására és az alapító okirat módosítására, valamint amelyek lehetővé teszik, hogy a megüresedő tisztségeket az alapítvány maga töltse be. Kifogásolták azt is, hogy az Orbán-kormány felszámolta azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, ami meggátolták volna, hogy kormányzati politikusok üljenek a KEKVA-k kuratóriumi székeibe.

Az Alkotmánybíróság több mint öt éve, 2021. június 6-án érkezette az indítványt (ügyszám: II/02280/2021.).

2021 novemberében a K-Monitor is beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A beadványban felhívtuk a testület figyelmét, hogy a KEKVA-törvények elfogadása is összeférhetetlen helyzeten alapult: olyan országgyűlési képviselők döntöttek a KEKVA-k létrehozásáról, összeférhetetlenségi szabályairól, valamint a vagyon-juttatásról, azon belül pedig a kuratóriumoknak biztosított finanszírozásról, akik az érintett kuratóriumokban helyet kaptak.

A 2026 áprilisában hivatalba lévő Magyar-kormány az Alaptörvény módosításával megkezdte a KEKVA-k felszámolását és megindult az alapítványokba kiszervezett nemzeti vagyon állami kézbe való visszavétele.

A FIDESZ-KDNP képviselői ez ellen nyújtottak be 2026. július 17-én indítványt a Polt Péter elnök - korábbi legfőbb ügyész - vezette Alkotmánybírósághoz (ügyszám: II/01953/2026.).

A FIDESZ-KDNP indítványát a testület kevesebb, mint négy héten belül napirendjére is tűzte, figyelembe véve, hogy a törvény szerint az Alaptörvénnyel kapcsolatos képviselői indítványt 30 napon belül el kell bírálni.

Továbbra sem került azonban napirendre az az öt éve benyújtott indítvány, amiben az akkori ellenzéki képviselők a nemzeti vagyon elherdálását és a FIDESZ-KDNP-s politikusok kifizetőhelyekre ejtőernyőztetését kifogásolták.

A K-Monitor fontosnak tartja, hogy a nemzeti vagyonnal és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyeket az állami szervek - különösen pedig az Alkotmánybíróság - részrehajlás nélkül, észszerű időn belül bírálja el.
Egy olyan alkotmánybíróságra van szükség, ami függetlenül és feladatait maradéktalanul ellátva képes működni és hajlandó fellépni a nemzeti vagyon védelme érdekében.

A képen Vinzenz Katzler litográfiája látható, amin Széchenyi István 1825-ben felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia alapítására.

„Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” - a Deák Ferencnek tulajdonított mondat a mai napig érvényes.

A 444 újságírói, Takács Lili és Haszán Zoltán videóban mesélték el, hogy a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium hogyan akadályozta a sajtó tudósítását - és ennek leplezése érdekében, hogyan titkolt el a minisztérium közérdekű adatokat jogerős bírósági döntés ellenére.

Hiába nyert pert a 444 a minisztérium ellen, Szijjártó sajtóeseményeire meghívottakról már csak azután adott a minisztérium tájékoztatást, hogy a lap a K-Monitor segítségével feljelentést tett közérdekű adatokkal való visszaélés miatt.

Három év után pedig végre kiderült:
„2023-ban általánosságban az alábbi médiumok kerültek meghívásra a sajtótájékoztatókra:
- a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatók esetén: közmédia, ATV, HírTV, TV2, MTI fotó, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap
- a vidéken tartott sajtótájékoztatókra a fenti sajtóorgánumokon kívül a helyi médiumok lettek értesítve,
- a brüsszeli sajtótájékoztatók esetén: közmédia, HírTV, Kossuth Rádió, Euronews, Magyar Nemzet."

Később az is világossá vált, hogy a sajtótájékoztatókon részt vevő népes hallgatóság nem a sajtó képviselőiből, hanem a Külügy állományából utasítással odavezérelt kormánytisztviselőkből állt, akiknek nem volt más feladatuk, mint a sajtótájékoztatón ülni és csendben hallgatni Szijjártót.

A K-Monitornál fontosnak tartjuk, hogy a közérdekű adatok, így az állami szervek által tervezett és meghozott döntések időben megismerhetőek legyenek a polgárok számára. Ennek pedig feltétele az, hogy a sajtó munkatársai végezni tudják feladatukat: jelen lehessenek és kérdéseket tehessenek fel a döntéshozóknak, a döntéshozók pedig ne térjenek ki a válaszadás elől.

Feljelentést tettünk, hogy kiderüljön, hogyan kezelte valójában a sajtót a Szijjártó-féle külügy Szijjártó Péter egészen abszurd dolgokat állított a sajtószabadságr...

🇭🇺 Mire vágytak a 2026-os Országgyűlési Voksmonitor kitöltői?

Korábbi évekhez hasonlóan, a K-Monitor idén is elkészítette a politikai pártok értékeit és szakpolitikai elképzeléseit feltérképező Voksmonitor kérdőívet, mely segítségével bárki összehasonlíthatja politikai álláspontjait a választásokon induló pártokéval.

Az idei kérdőívünk 44 kérdésen keresztül próbálta az országot megosztó ügyek minél nagyobb körét bemutatni, érintve olyan szakpolitikai témaköröket, mint az Alföld elsivatagosodása, az álláskeresési járulék növelése vagy Magyarország jövője az Európai Unióban.

A több, mint 35.000 kitöltés tanulságaiból blogposztot készítettünk, hogy áttekintést nyújtsunk a kérdésekre érkező válaszokból és bemutatja a kitöltők által legkritikusabbaknak vélt pontokat.

A teljes elemzésből az is kiderül, hogy több kérdésben a kitöltők véleménye és a választási eredmény látványosan eltért egymástól.

👉 A teljes elemzést a kommentben található linken olvashatjátok el.

Képviselők parlamenti munkáját (is) tudjátok követni nagyon friss oldalunkon, ahol az országgyűlési munka mindenféle adatát dolgoztuk újra.
🚜 Lázár János munkája itt követhető: https://parlamonitor.k-monitor.hu/representatives/l016?cycle=43
🪙 Kereshettek kifejezéseket is a felszólalásokban, pl. 2010 óta 88-szor hivatkoztak az "annyit is ér" szófordulatra: https://parlamonitor.k-monitor.hu/search?q=%22annyit+is+%C3%A9r%22&cycle=all

Lázár János csak minimálbért kapott a sok hiányzása miatt Pócs János fizetését több mint 1,3 millió forinttal csökkentette Forsthoffer Ágnes, a BYD-hez igazoló Szijjártó Péter csak bruttó 256 ezer forintot kapott júliusban. Kocsis Máté mellett mások is igazolni tudták a hiányzásaikat, de a törvénymódosítás miatt minden képviselő ...

A hétvégén az RTL Házon kívül című műsorában beszéltünk arról, hogy 100 milliárdos nagyságrendben ömölhetett a közpénz a Fidesz kampányába az elmúlt évben, és teljesen bevett gyakorlattá vált, hogy a kormányzati infrastruktúrát a kormánypárt saját választási kampánya érdekében használja fel. Korábban bemutattuk, hogy a kampány közpénzből jelenség olyan magas szinten működött, hogy még az NKA egyes támogatásait is választókerületek szerinti bontásban osztották szét.

Közpénzből közvetíthették a Lázárinfókat? Tévés eszközparkot találtak a minisztériumban Komplett televíziós rögzítő- és közvetítőrendszert találtak az Építési és Közlekedési Minisztériumban. Az új vezetés szerint az eszközöket a Lázárinfók közvetítésére használták, a Fidesz ugyanakkor azt közölte, hogy minisztériumi sajtótájékoztatókhoz szerezték b...