CSIO Budapest

várossal kötött megállapodás szerint 30 évre megszerezték „lóvásártérül” a Külső-Kerepesi út mentén fekvő Városi Omnibusz Telep területét. Ezen a Keleti pályaudvar melletti, 46 ezer négyszögöles telken kezdte meg működését a Társaság, és tevékenysége miatt, hasonlóan más európai lovas létesítményekhez, Richard Tattersall angol lókereskedő nevéből mintegy védjegyként, a pestiek csak „Tattersall”-ként kezdték emlegetni. Az első, nagysikerű budapesti lókiállítást és árverést 1878-ban rendezték meg, melynek megnyitóján megjelent Ferenc József császár is Erzsébet királyné társaságában.

1894-től új színfolttal bővült a Tattersall tevékenysége, a luxus lóárveréssel egyidejűleg itt rendezték meg az első budapesti lovasversenyt, melynek programjában díjlovaglás, díjugratás és szalagtépés szerepelt.

1914-ben megalakították a Budapesti Lovassport Egyesületet, mint az első magyar, kifejezetten sportlovaglással és lovasversenyek rendezésével foglalkozó szervezetet.

1931-ben, az Ügető kiválásakor a régi istállókat felújították, és megépítették Európa második legnagyobb fedeles lovagló csarnokát. A korabeli fotókról és híradókból látható, hogy az impozáns épületegyüttes a legmagasabb elvárásoknak is megfelelt, ezer néző fért el a páholyokban, a telep 20 istállójában pedig 308 lovat lehetett kényelmesen elhelyezni. Világháború során, Budapest ostromát követően megsérültek az épületek, a pályák, sok ló elpusztult, szétszéledt vagy elhordták őket. A romok eltakarítását követően azonban hamarosan újraindult az élet a telepen. A háború után a Tattersall különböző intézmények fennhatósága alatt működött. Sajnos, az ideológia nem fért össze az „úri sporttal”, és a pazar fedeles lovardát 1952-ben lerombolták, csak a fő épület, a „Kóbli” maradt meg. A telep 1956-ban a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá került, mint az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Sportistállói. Feladata ezt követően a lovak kiképzése, sport kipróbálása, lovasversenyek rendezése és - leginkább külföldiek részére - bérlovarda üzemeltetése volt. Minthogy a háború után a Nemzeti Múzeum mögötti, Ybl Miklós tervezte Nemzeti Lovardát is elbontották, a 60-as években a telep „megörökölte” a „Nemzeti Lovarda” elnevezést.

Óriási előrelépést jelentett, hogy a Magyar Lóverseny Vállalat égisze alatt 1985-re megépülhetett az új fedeles lovarda a hozzá kapcsolódó istállókkal és öltözőkkel, hiszen ez biztosította az egyre értékesebb lóállomány időjárástól független idomítási és sport munkáját. Az intézmény fennállásának 120. évében ismét jelentős változásokat élt meg: a MÉM 1988-tól az Állatorvos-tudományi Egyetem kötelékébe rendelte a Tattersallt, mint önálló jogi személyiségű Lovas Tanüzemet, és ekkor jelent meg először a "Nemzeti Lovarda" hivatalos elnevezésként. Az új alapító okirat szerint feladatai bővültek az oktatási, kutatási tevékenységek ellátásával. Beindult az egyetemisták szakmai elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a lóval kapcsolatos szakterületek posztgraduális képzése. A felújítások során a régi állásokat tágas boxokká alakították, átadták az állategészségügyi részleget és az oktatási központot. Elkezdődött a középfokú lóápoló szakképzés, elkészült a kovács tanműhely, kialakították a szaporodásbiológiai labort. Megkezdte működését az új fedeztetési állomás, természetes és mesterséges eljárással, panziós kanca boxok kialakításával. Ezt követte az edző- és a versenypályák rekonstrukciója. 1999-ben elindult a lovastúra vezető és patkolókovács szakképzés, elkészült a kis fedeles lovarda a hozzá tartozó istállóval és a terápiás lovas oktató központtal. A főként állami támogatásból fenntartott intézmény forrásai egyre apadtak. 2006-ra a kedvezőtlen helyzetnek „köszönhetően” a Lovarda bezárása fenyegette a lovas társadalmat. A Nemzeti Lovarda újjászületése

Három év stagnálás után a Nemzeti Lovarda széleskörű és nagyon elszánt polgári összefogásnak köszönhetően új életre kelt. Jelenleg a Nemzeti Lovardáért Közhasznú Alapítvány fennhatósága alatt az általa alapított gazdasági társaság, az N. A Tattersall fennmaradásáért tevékenykedők az elmúlt időszakot sikertörténetként élhetik meg. Folyamatosan magas szintű szakmai „régi-új” célokat tűznek ki, amelyek megvalósításához különböző anyagi forrásokat próbálnak előteremteni – a világ és Magyarország gazdasági helyzete dacára. A Parlamentben bemutatott Nemzeti Lovasprogram egyelőre csak elméleti keretet nyújt a hosszú távú célok megvalósulásához, de abban, hogy újra „lovas nemzetté” váljon a magyar, a Tattersall intézményének jelentős szerepet szán. A főváros szívében, a nyolcadik kerületben található intézmény kivételes zöld terület a „béke szigete”. Naponta ezrek sétálnak el a Nemzeti Lovarda előtt, a kapun belépve egy csodálatos sport világát fedezhetik fel a látogatók, kikapcsolódást és felüdülést találhatnak ebben a rohanó világban. A jól felszerelt telep a lovassportok olimpiai szakágai mellett az öttusázó élsportolók számára is a világversenyekre való felkészülés helyszíne. A lovarda a fővárosban élő szabadidő-lovasok igényeit is kiszolgálja, a mozgáskorlátozottak számára pedig az egyetlen hely Budapesten, ahol lehetőség nyílik a terápiás és rehabilitációs gyógylovagoltatásra. A lovarda több felsőoktatási intézmény hallgatói számára nyújt lehetőséget a ló körüli gyakorlati ismeretek elsajátítására, a lótartás technológiájának megismerésére. Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató, Budapest köré szerveződött lovas életnek szüksége volt egy olyan nemzetközi színvonalú versenyhelyszínre, ahol kiemelt fontosságú, színvonalas hazai és nemzetközi lovasversenyeket lehet rendezni. A patinás, történelmi hangulatú Tattersallt egyedülálló, központi fekvése, hagyományai, a lovassportban betöltött helye a mai igényeknek mindenben megfelelő, nemzetközi szintű versenyközpont szerepére predesztinálja. A Nemzeti Lovarda megújulásának első lépéseként felújították a két fedeles lovarda talaját, a régi homokot új, korszerű geotextiles talajra cserélték. A talajcserével a téli versenyek résztvevőinek száma ugrásszerűen megemelkedett. A nagy értékű sportlovak egészségének megőrzése szempontjából a versenypálya talajának minősége alapvető fontosságú. Sok komoly sérülést lehet elkerülni, ha a nemzetközi kutatások alapján kifejlesztett, modern technológiával készült, rugalmas talajon tréningeznek a lovakkal. A kinti versenypálya talajának cseréje nem jöhetett volna létre dr. Paár Béla (Nemzeti Lovardáért Alapítvány, alapító tag) nagylelkű felajánlása nélkül. Adományából készül az immár európai színvonalú, négy évszakos kültéri pálya, amit a szabadtéri szezon kezdetére már birtokba vehetnek a lovasok. A létesítményt bejárva nyilvánvaló, hogy a körülményeken még sokat lehet és kell is javítani, hiszen egy jó versenyen követelmény az egyszerű parkolás, a kényelmes lelátó, a színvonalas étterem és büfé, a magas szintű szolgáltatás az azt igénybe vevők számára. The history of the National Riding School

The capital of Hungary was united in 1873, and afterwards it started to develop in a fast manner. Stone streets were built and omnibuses were used in public transport in the whole city. According to the growing needs of the capital and the state, the „Corporation to support the breeding of horses” was created in order to facilitate the improvement of our national horse breeding activity with the help of fairs, competitions and exhibitions. According to the agreement made with the capital, the omnibus station next to the Külső-Kerepesi street was used as a place of horse fairs for the next 30 years. The corporation began its work on this 166,000 m2 plot of land next to the eastern railway station, and because of its activity, similarly to other european establishments, it was called among the inhabitants of Budapest the „Tattersall” after the english horse trader, Richard Tattersall. The first, successful equestrian exhibition and auction was organised in 1878, and on the opening ceremony appeared emperor Franz Joseph and Queen Elisabeth as well. From 1884 the activity of the Tattersall expanded; together with the highest standard auction the first equine competition of Budapestwas organised here. The program included dressage, show-jumping and the skill requiring „ribbon plucking”. In 1914, the Eguine Association of Budapest was grounded. This was the first Hungarian association that organised sport events and equine competitions. In 1931, when the trotting race course was separated, the old stables were renovated and Europe’s second largest riding hall was built on the territory of the establishment. It can be seen in the contemporary photographs and news that the stately building satisfied all requirement; there were thousand seats for the spectators, and 20 stables in which 308 horses could be cared for comfortably. The first open air show-jumping course of Hungary was also created in this establishment in 1939. After the second World War, following the siege of Budapest, the buildings, the courses were damaged, many of the horses died or were carried away. After the ruins were cleared away, life renewed within the establishment. After the world war the Tattersall was run by different institutions. Unfortunately, the ideology did not fit the „sport of the nobles”, and the wonderful riding hall was torn down in 1952, and only the main building, the so called „Kóbli” remained. The establishment was under the control of the Agricultural Department, and was called the Stables of the National Horse-Breeding Control Association. Its tasks were from then on the training of the horses, besides the trying of the horses in competitions and the organisation of sport events, and the running of a riding school – first of all for the foreigners. As the National Riding School (designed by Ybl) behind the building of the National Museum was demolished, the establishment inherited the name „National Riding School” in the 60s. The new riding hall of 1985 (and the stables and dressing rooms) was built with the help of the Hungarian Horseracing Association and meant a great development for the establishment, because it enabled the training of the valuable horses irrespectively of the weather. In the 120th year of its life, the establishment experienced another changes: the MÉM from the year 1988 on claimed that the Tattersall belonged to the Veterinary University of Hungary, as an independent equestrian educational workshop. This is the first time the name „National Riding School” appeared officially. According to the new foundational documents, the tasks of the establishment were extended with the educational and cultural activities. The professional theoretical and practical education of university students started, together with the postgraduate instruction in equine majors. During the reconstruction period the old stalls were transformed into boxes, the veterinary department and the educational centre was opened. The secondary school education of grooms started, the farrier workshop was created and a reproduction laboratory was installed. The new stallion station was established, where artificial and natural insemination were both possible, and extra boxes for the mares were made as well. This was followed by the reconstruction of the training and show course. In 1999 the farrier and ride leader training began, and the small riding hall was accomplished together with a separate stable and the centre for therapeutic riding. The financial sources of the establishment, which was mainly supported by the state, gradually diminished. By 2006, because of the unfavourable situation, the riding school was to close down. Restructuring the National Riding School

After three years of stagnation, the National Riding School started to come to life again with the help of a determined circle. Currently it is run by the National Riding School Ltd., which was founded by the Public Benefit Foundation for the National Riding School. The people working for the survival of the Tattersall can regard this period as a successful space of time. They continually set new aims, and try to find financial support for the realisation of these goals – despite the economic situation of Hungary and the world. The National Equestrian Program that was introduced in the Hungarian parliament provides for the time being only theoretical support for the realisation of long-term plans, however, the Tattersall has a significant role in the creation of an „equine nation”. The establishment in the heart of the capital, in the 8th district has a special atmosphere, it is a green piece of land in the city centre. Thousands of people walk in front of the building every day, and can discover the world of this wonderful sport, and can spend time with relaxing in our stressful world. The well-equipped establishment is the location for pentathlon competitions besides the competitions of the olympic equine disciplines. The riding school satisfies the needs of the pastime riders as well, and for the phisically handicapped this is the only place where there is the possiblity of therapeutical riding and rehabilitation. The riding school provides practical knowledge for the students of various universities concerning horses, and they can get acquainted with the technologies of horse-keeping. The equine life around Budapest needs a high standard location, where national and international competitions can also be organised. The pretigious, historical Tattersall is predestined to be a centre for international competitions regarding its central location and its role in the equestrian sport and traditions. When the National Riding School was renewed, the soil of the two riding halls were changed, the old sand was replaced with the new textile soil. With this arrangement the number of the participants of winter competitions increased significantly. Regarding the health of the precious sport horses, the quality of the soil is of great importance. Many injuries can be avoided, if the training runs on the soil made with modern technologies and international researches. The soil of the open course couldn’t have been changed without the generous offer of dr. Paár Béla (grounding member of the Foundation for the National Riding School). The soil of the open air, four season course, that can be used from the beginning of the season of the competitions is his merit. Looking at the establishment it is obvious that there are many things to be improved; for example the question of parking is there to be solved, a prestigious restaurant should be installed together with a comfortable spectator stand.