NestingPlay

A korábbiakban arról írtunk, miért lehet nehéz az évkezdés azoknak a gyerekeknek, akik egy kicsit másképp működnek. De kik is ok pontosan, akiket Sajátszabályos gyerekeknek hívunk?

Készítettünk róluk egy rövid animációs videót, amiben a gyerekek maguk is megszólalnak és elmondanak pár rájuk jellemző, és feltehetőleg sokatok számára ismerős mondatot.

A videóhoz a linket az első hozzászólásban találjátok.

(A videó részben az Erasmus "Inclusion in Times of Exclusion" projekt keretében készült el).

Miért beszélünk ennyit az évkezdés nehézségeiről?

Mert egyre több olyan gyerek van, aki egy kicsit másképp működik és akit az évkezdés kizökkent. Őket mi Sajátszabályos gyerekeknek hívjuk.

Ők azok, akik lehet, hogy nehezebben alkalmazkodnak, hamarabb túlterhelődnek, nehezebben figyelnek vagy éppen másképp reagálnak egy-egy helyzetre.

Nem rosszak, csak meg kell érteni, mi van a viselkedésük mögött. Egyre több ilyen gyerekkel találkozunk, tapasztalatunk szerint már a gyerekek több, mint a fele közéjük tartozik.

Ezért fontos, hogy az évkezdésnél (és persze majd később is) ne csak azt nézzük, mit csinál a gyerek, hanem azt is értsük meg, hogy miért csinálja.

És aztán jöhet a megtámogatás. Amiről sokat fogunk beszélni a következő hetekben.

Ha már a házi feladat elkezdése is nehéz, próbáld ki ezt: 15 perc tanulás, 3 perc szünet. Ez mit jelent? Állíts be időzítőt 15 percre, addig koncentráljon a gyerek a házi feladatra. Lehet több idő is, de ne túl sok, vagy kevesebb, ha tényleg csak annyit bír. Ha lejárt az idő, jöhet a 3 perc pihenés vagy valami szórakoztató tevékenység. Akár tánc, egy szám meghallgatása (vagy a kettő együtt ;)), egy kis mozgás, egy falat nasi, egy pohár víz... Ezt rátok bízzuk, végülis ti ismeritek legjobban a gyereketeket :)

És ne felejtsétek el: mi azért vagyunk, hogy nektek és a gyerekeknek könnyebb legyen. Forduljatok hozzánk bizalommal, akár itt üzenetben, kommentben, akár a többi elérhetőségünk egyikén.

Lassan visszarázódunk a hétköznapokba. Már egyszerűbb a felkelés, az indulás, és kezd megszokottá válni a délutáni tanulás is. De még ha ezek egyszerűbben mennek is, mindig lehetnek nehézségek: figyelni, váltani, alkalmazkodni, befejezni egy feladatot vagy kezelni egy helyzetet.

Ilyenkor könnyű azt mondani: „Persze hogy nem megy, mert nem akarod.” Pedig lehet, hogy akarja csak egyszerűen nem tudja. Ha türelmesek vagyunk vele és megértjük, hogy mi van a viselkedése mögött, könnyebb megtalálni azt is, hogy hogyan segíthetünk neki.

A problémásnak tűnő viselkedések mögött általában nem "rosszaság" van.

Az év elején különösen könnyű még csak a zavaró viselkedést látni. Hogy a gyerek nem figyel, nem együttműködő, túl sokat mocorog, türelmetlen vagy folyton kiborul valamin.

Ilyenkor érdemes megnézni, hogy mi okoz számára nehézséget? Sokáig figyelni? Sokáig egy helyben ülni? Megérteni a sok utasítást? Koncentrálni, ha nagy a zaj és sok a történés? Érdemes megnézni, mi minden történt vele azelőtt, hogy "hisztissé" vált.

Szülőként, pedagógusként vagy akár edzőként nem az a dolgunk, hogy minden helyzetet azonnal „megoldjunk”. Először próbáljuk észrevenni és megérteni mi történik a gyerekkel, a gyerekben.

És ha most szeptemberben egy kicsit több türelemre, több ismétlésre vagy több támogatásra van szüksége, adjuk meg neki.

A türelem nem engedékenység (különösen ebben az időszakban), hanem egy szükséges eszköz, egy kis segítség ahhoz, hogy a gyerek az évkezdés kihívásain átlendüljön.

Az első hetek nem könnyűek. Sem a gyerekeknek, sem nekünk.

Újra korán kelni, visszaszokni a szabályokhoz, figyelni, alkalmazkodni…

Nem csoda, ha az első napokban a gyerek nyűgösebb, türelmetlenebb, nehezebben kezelhető.

Próbáljunk ilyenkor egy kicsit megértőbbek és rugalmasabbak lenni. Nem csak nekünk kell visszarázódnunk, de neki is idő kell, hogy újra felvegye a ritmust. Adjunk megértést, támogatást, türelmet és biztonságot. Pár hét és újra belelendül.

És akkor már más kihívások jönnek. De azokról majd később… 😉

Füzetek p**a. Tornazsák p**a. Uzsonna p**a.

A türelem… reméljük még megvan, aztán majd úgyis alakul.

Sok sikert kívánunk nektek, szülőknek az új tanévre, erőt, kitartást, rugalmas hozzáállást és rengeteg apró örömöt a mindennapokra.

És tudjátok: most sem kell minden napnak tökéletesnek lennie.

A többi okos gondolattal meg hamarosan jövünk. 😉

Bár lassan vége a nyári szünidőnek ☀️, még most is lehet találkozni olyan szülői véleménnyel, hogy “a nyár csak úgy elmegy, nyáron úgysem fejlődik a gyerek.” Mi éppen az ellenkezőjét hisszük.

A nyári fociedzések ⚽️, a közös játékok olyan helyzeteket teremtenek, ahol a gyerekek nemcsak labdázni, passzolni vagy gólt lőni tanulnak. Hanem láthatatlanul fejlődnek is közben . Megtanulnak például együttműködni 👫, egymást megsegíteni, egymással türelmesnek lenni.

És ezek az apró fejlődések talán sokszor fontosabbak is, mint a játék eredménye. 🏅Vagyis a nyár a nagy tanulások, a tapasztalatgyűjtés ideje is lehet egyben. És ez remek ugródeszkát adhat egy sikeres őszi sulikezdéshez.